1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

1. az ember és az állatok testét külső rétegként borító szövetek összessége. ▸ bőrig ázik | <kif-ekben a testi épség, ill. az élet jelképeként.> félti a bőrét; ▸ nincs jó bőrben rossz bőrben van ▸ nem szeretnék a bőrében lenni ▸ saját bőrén érez tapasztal valamit ▸ valakinek a bőrére megy a dolog ▸ a bőrt is lehúzza valakiről | biz pejor <kif-ekben az érzékenység, a szemérem jelképeként.> ▸ nincs van bőr az arcán, a képén vastag bőre van

2. lenyúzott ( és kikészített) állatbőr. bőrbe köt. | (jelzőként) ebből készült. bőr aktatáska. | sp biz futball-labda. rúgják a bőrt.

3. némely gyümölcs vékony héja. a barack bőre. | ritk fiatal fa vékony kérge. a fűzfa bőre.

4. folyadék, pép felszínén kül. lehűléskor keletkező hártyaszerű réteg. a kávé bőre.

5. ritk biz öltözet, ruha.

6. ▸ jó bőr ▸ még a bőre alatt is pénz van ▸ nem fér a bőrében ▸ majd kiugrik kibújik a bőréből ▸ húzza a bőrt a fagyon

[ fgr ]

1. vmely helyet elérve, ill. annál tovább nem haladva. [haja] a válláig [ér]; a hídig [megy].

2. vmely időhatárt elérve, ill. annál nem tovább. estig [tartott].

3. valamennyi időn át. napokig [jött].

4. a szélső határt is elérve, ill. teljesen. vérig [sért]; porig [ég].